A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerint a cigánykérdésben nem a problémát, hanem a lehetőséget, az erőforrást kell meglátni.
A cigánykérdésben nem a problémát, hanem a lehetőséget, az erőforrást kell meglátni — jelentette ki csütörtökön Marosvásárhelyen, az erdélyi magyar ajkú cigányok helyzetével foglalkozó konferencián a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Balog Zoltán szerint a cigányság felzárkóztatása területén csakis a szakértelem és az elköteleződés ötvözésével lehet sikereket elérni. Jellegzetesen posztkommunista problémának minősítette, hogy a magyarországi cigányság kiszorult a munkaerőpiacról. Hozzátette, „ha valaki hosszú ideig nem tud gondoskodni magáról, egy idő után már nem is akar”. Megemlítette azt is, hogy a magyarországi közmunkaprogram jelenleg többe kerül, mint ha segélyt adnának a rászorulóknak, de megadja annak az esélyét is, hogy a mély szegénységben élők visszakerüljenek a munkaerőpiacra. „Szemléletváltás nélkül ugyanis hiába öntjük a pénzt a lyukas fenekű zsákba” — fogalmazott az államtitkár.
Én először 1986 decemberében jártam az úgynevezett Romániában; a mai napig görcsbe rándul a gyomrom, ha a határőrök és vámosok arcára, hangjára, üvöltözésére gondolok. Ungváry Zsolt írása.
George Simion szerint „Magyarország csak azt veszítette el, amit erőszakkal elfoglalt”.
Óvatos vezetésre kérik a sofőröket a hatóságok.
A tények azonban mást mutatnak.
„Egyetlen magyar sincs egyedül!” – fogalmazott a miniszterelnök
Az önazonosság hiánya okozta eddig is a mindennapi kis Trianonjainkat.
A főpolgármester azonnal hűséget is fogadott a Tisza Párt elnökének.
Már a háború előtt is kiszipolyozott volna minket egy ilyen lépés.
